A Filmr�l 

A Karib-tenger kal�zai : A Fekete Gy�ngy �tka alap�tlet�t a Disney-park egyik k�zkedvelt l�tv�nyoss�ga adta, amely a karib-tengeri kal�zok �let�t mutatja be a l�togat�k sz�m�ra. A Disney St�di� vezetõi j�l tudt�k, hogy egy ilyen l�tv�nyos �s romantikus t�rt�net filmre vitel�re az eg�sz szakm�ban csak egy ember k�pes: a legend�s producer, Jerry Bruckheimer. �s Bruckheimer, aki mindig is szerelmese volt a kal�zfilmeknek, �s r�g�ta szerette volna letenni a n�vjegy�t ebben a mûfajban, t�lont�l nagynak �rezte a kih�v�st ahhoz, hogy nemet mondjon.
Bruckheimer forgat�k�nyv�r�nak a Shrek k�t szerzõj�t, Ted Elliotot �s Terry Rossi�t nyerte meg, akik azzal az javaslattal �lltak elõ, hogy a hagyom�nyos kal�zt�rt�netet term�szetfeletti elemekkel kellene izgalmasabb� tenni. Brucheimer lelkesen fogadta az �tletet, a k�t forgat�k�nyv�r� pedig vadul nekil�tott a v�zlat kidolgoz�s�nak. M�g jav�ban dolgoztak a k�nyv�n, amikor Bruckheimer m�r nekifogott �ssze�ll�tani a st�bot. Rendezõnek Gore Verbinskit, A k�r �s A mexik�i rendezõj�t szemelte ki. „Gore egy�ni st�lussal �s rendk�v�l nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, tov�bb� ragyog� a humora – mondja Bruckheimer. – Nem kellett t�l sokat kapacit�lni, az elsõ tal�lkoz�sunkkor r�b�lintott a felk�r�sre.”
„Im�dom a kal�zokat. A kal�zkod�s sz�momra nem annyira a rabl�sr�l, mint ink�bb a zabol�tlan szabads�gv�gyr�l sz�l – magyar�zza Verbinksi. – Abban a korban, amikor a kal�zok �ltek, kegyetlen t�rv�nyek uralkodtak, egy szelet keny�r ellop�s��rt fell�gatt�k az embert. Aki alacsony sorb�l sz�rmazott, �s boldogulni akart, k�nytelen volt �th�gni a szab�lyokat.”
A rendezõ megvolt, k�vetkezhetett a szereposzt�s. A Bruckheimer-filmek h�resek arr�l, hogy mindig elk�pesztõ szt�rpar�d�val k�nyeztetik a k�z�ns�get. Nem kiv�tel ez al�l A Karib-tenger kal�zai nem. „�lomcsapat j�tt �ssze – mondja Verbinski. – Ritk�n adatik meg rendezõnek, hogy ennyi kiv�l�s�ggal dolgozzon.”
„A n�zõ im�dja a szt�rokat, de legfõk�pp azt szereti, ha kedvenceit szokatlan szerepk�rben l�tja viszont – magyar�zza Bruckheimer. – A fõszerepre olyasvalakit kerest�nk, akit senki sem v�rna egy Disney-filmben. A v�laszt�sunk Johnny Deppre esett. Aki ismeri õt, tudja, hogy nem k�nnyû becserk�szni. Szt�rg�zsival nem lehet levenni a l�b�r�l, csak olyan munk�t v�llal el, ami mûv�szileg is kiel�g�ti. Ez�ttal szem�lyes okok is k�zrej�tszhattak abban, hogy igen mondott a felk�r�sre: a gyerekeit akarta meglepni ezzel az alak�t�ssal.”
A sr�cok biztos �lvezni fogj�k apuka alak�t�s�t, b�r Sparrow kapit�ny t�volr�l sem az a t�pus, akit p�ldak�p�l lehetne �ll�tani a gyerekek el�. „Jack alapj�ban v�ve egy sz�ltol� – mondja Verbinski. – Kem�ny fick�, de ha nem musz�j, nem harcol, ink�bb a csavaros esz�t haszn�lja.”
„Jack mindig a talp�ra esik, �s sohasem adja fel – elemzi a figur�t Depp. – Egyetlen szerelme a haj�ja, amely a szabads�got szimboliz�lja sz�m�ra: az eg�sz t�rt�net sor�n nem akar m�st, mint visszaszerezni azt. K�zben persze elk�vet tisztess�gtelen dolgokat, de igaz�b�l csak egy valami �rdekli: b�rmi �ron visszaszerezni a Fekete Gy�ngy�t.”
Depp hatalmas amb�ci�val l�tott neki a szerep kidolgoz�s�nak. Teljesen �jszerû figur�t akart l�trehozni, �s megalkot�s�hoz a Rolling Stones legend�s git�ros�t, Keith Richardot haszn�lta modellk�nt. „Minden kornak megvannak a maga rockcsillaga. A XVII-XVIII. sz�zad� a kal�zok voltak” – magyar�zza.
Sparrow kapit�ny nagy ellenfel�t, a velej�ig gonosz Barbaross�t az Oscar-d�jas Geoffrey Rush alak�tja. „Olyan sz�n�szt kerest�nk, aki m�lt� p�rja �s ellenpontja Deppnek – magyar�zza Bruckheimer. – Rush zseni�lis mûv�sz, �s az �rd�gi figur�kat k�l�n�sen nagy fant�zi�val kelti �letre.”
Rush ugyanolyan alaposs�ggal l�tott k�sz�lt a szerepre, mint Depp. Bonyolult karakterrajzot k�sz�tett az el�tkozott kapit�nyr�l, �s eg�szen a gyerekkor�ig visszamenõleg kidolgozta az �lett�rt�net�t. Rush �s Depp m�ni�kus ig�nyess�ge a forgat�son is megmutatkozott: a felv�telek k�z�tt folyamatosan a k�t forgat�k�nyv�r�t ny�zt�k (akik a Bruckheimer-filmek hagyom�nyainak megfelelõen v�gig jelen voltak a forgat�son), �s jeleneteiket csiszolgatt�k vel�k.
„Geoffrey teljesen kisz�m�thatatlan – besz�l partner�rõl Depp. – Mindig v�ltoztat valamit a jeleneten, im�dja kiz�kkenteni �s �j �tletekkel zavarba hozni a partner�t; egysz�val szakasztott olyan, mint �n.”
Will Turner, a j�k�pû ifj� kov�cs szerep�re Bruckheimer A Gyûrûk Ura Legolas�t, Orlando Bloomot k�rte fel, akinek k�pess�geirõl kor�bbi k�z�s filmj�kben, A S�lyom v�gvesz�lyben c�mû produkci�ban m�r meggyõzõdhetett. „�ri�si szerencs�vel m�g azelõtt siker�lt megszereznem, hogy kit�rt volta k�r�l�tte ez A Gyûrûk Ura-hiszt�ria” – mondja Bruckheimer.
„Orlando egy naiv, tisztess�ges fiatalember form�l meg, aki v�ratlanul egy �letvesz�lyes kaland kellõs k�zep�be cs�ppen, de meg�llja a hely�t, �s a t�rt�net v�g�re igazi f�rfiv� �rik. Az eg�sz filmben �v� a legnehezebb szerep” – dics�ri ifj� koll�g�j�t Depp.
„Jack Sparrow, a d�rzs�lt kal�z �s Will Turner, a talpig becs�letes ifj� kapcsolata tele van fesz�lts�ggel – elemzi a k�t figur�t Bruckheimer. – Will apa n�lk�l nõtt fel, azok a tenger�sztisztek a p�ldak�pei, akiket Port Royalban maga k�r�l l�tott. De Sparrow mellett megtanulja, hogy az ostoba t�rsadalmi szab�lyokat igenis �t kell h�gni.”
Will szerelm�t, Elizabeth Swannt a 18 esztendõs angol Keira Knightley alak�tja, akit kor�bban a Balj�s �rnyak �s a Csavard be, mint Beckam c�mû filmekben l�thattunk. Knightley legnagyobb sz�vf�jdalma az volt, hogy nem kellett ugyanolyan v�v�tr�ningen �tesnie, mint nagynevû sz�n�szt�rsainak. „Verekszem a filmben gyertyatart�val, r�ddal, m�g �gyt�llal is, csak �pp karddal nem. De Jerry �s Gore meg�g�rte, hogy a k�vetkezõ film�nkben �rnak nekem egy v�v�jelenetet.”
Elizabeth atyj�t, Swann korm�nyz�t a nagyszerû angol sz�n�sz, Jonathan Pryce form�lja meg, Norrington sorhaj�hadnagyot pedig, akihez Swann minden�ron hozz� akarja k�nyszer�teni a l�ny�t, az ugyancsak angol Jack Davenport kelti �letre. „Elizabeth apja nem gonosz, csak �gy v�li, hogy az alacsony sz�rmaz�s� Will Turner nem m�lt� a l�nya kez�re – magyar�zza Verbinski. – Jonathan Pryce nagyszerûen oldotta meg a szerepet: az õ Watherby Swannja nem egyszerûen egy arrog�ns angol fõtiszt, hanem egy agg�d� apa, aki a legjobbat akarja a l�ny�nak.
A j�k�pû, t�rekvõ Norrington alak�t�j�r�l, Jack Davenportr�l �gy v�lekedik Verbinski: „Jack igazi karaktersz�n�sz, aki kiv�l�an �rt hozz�, hogy humoros elemeket keverjen a j�t�k�ba.”. M�g Keira Knightley a kardot, Davenport a l�tv�nyos kal�zruh�kat irigyelte sz�n�szt�rsait�l „Eln�ztem Johnnyt a sz�nes fejkendõj�vel �s a rasta hajf�rtjeivel, �s majd megszakadt a sz�vem. �n �gy n�ztem ki a jelmezemben, mint egy fagylalt.”
A fõszereplõket t�m�rdek sz�nes figura veszi k�r�l a filmben. K�l�n�sen Barbarossa kal�zai mulats�gosak, akiket a kapit�ny a vil�g k�l�nb�zõ r�szein kik�tõi kocsm�k m�ly�rõl szedett �ssze. V�logat�sukra a producer �s a rendezõ is k�l�n�s gondot ford�tott, �s a vid�m komp�nia a forgat�si idõ alatt �s ut�n is megsz�ml�lhatatlan �r�t t�lt�tt egy�tt. „Õr�lt t�rsas�g volt, a karibi forgat�son k�l�n sz�rnyban laktak, �s a val�s�gban is �gy �ltek, mint a kal�zok” – eml�kezik Rush.
A sz�n�szeken k�v�l fontos szerep jutott a filmben n�h�ny �llatnak. Barbarossa hûs�ges majm�t k�t cabochon majom alak�totta, egy h�m �s egy nõst�ny: kedves kis h�feh�r pof�csk�jukat n�v�nyi fest�kkel sz�nezt�k s�t�tre, hogy d�monibban hasson. Rush k�l�n kik�pz�st kapott, hogy megfelelõen tudjon b�nni a majmokkal.
Minden kal�zfilm n�lk�l�zhetetlen kell�ke a v�llon �lõ papag�j: õt h�rom mad�r j�tszotta, az elsõ �cs�rg�tt, a m�sodik besz�lt, a harmadik pedig r�pd�s�tt. Az �ld�g�lõs mad�r olyan �tv�gygerjesztõnek tal�lta az õt hurcol� sz�n�sz, David Bailie f�l�t, hogy folyamatosan �s nagy �lvezettel csipegette a forgat�son.
A st�b m�r �pp indulni k�sz�lt a karibi forgat�sra, amikor kider�lt, hogy a szigeteken s�lyos fertõzõ betegs�g tizedeli a mad�r�llom�nyt, �s tilos bevinni papag�jokat. A produkci� egyik �llatszelid�tõje ekkor nagy sietve a helysz�nre utazott, �s felhajtott egy maradat, amely sz�nben, mint�zatban hasonl�tott a kor�bbi papag�jokra. Az �llatok bizalmatlans�g�nak legyõz�s�hez azonban idõ kell: az idom�r �gy igyekezett felgyors�tani a folyamatot, hogy �jjel-nappal a kez�n, v�ll�n hurcolta a madarat, �s folyamatosan besz�lt hozz�. A m�dszer bev�lt: a papag�j nagyszerûen helyt �lt a karibi forgat�sok sor�n.

KAL�ZISKOLA

B�r A Karib-tenger kal�zai csak egy t�nem�nyes mese, a filmk�sz�tõk a t�rt�neti hûs�get olyan komolyan vett�k, hogy k�l�n t�rt�n�szt szerzõdtettek a st�b mell� Peter Twist szem�ly�ben.
„A kal�zkod�s t�rt�nete egyidõs a haj�z�s�val – magyar�zza Twist. – A kal�zok eredetileg a saj�t szak�llukra tev�kenykedtek, k�sõbb elõfordult, hogy �llami zsoldba �lltak, �s kir�lyi enged�llyel fosztogatt�k az ellens�ges haj�kat. Ez a tev�kenys�g azt�n olyan j�vedelmezõnek bizonyult, hogy b�keidõben sem tudtak felhagyni vele.”
Az el�sott kal�zkincsekrõl sz�l� mes�k viszont merõben a k�pzelet sz�lem�nyei. „A kal�zok a zs�km�ny megszerz�se ut�n azonnal megosztoztak, azt�n behaj�ztak egy viszonylag bar�ti kik�tõbe, �s nem mozdultak, am�g az eg�sz p�nzt el nem vert�k k�rty�ra, italra, nõre. Mire kit�ntorogtak a kocsm�kb�l, m�r nem volt mit el�sniuk.”
A film ugyan nem k�thetõ egyetlen konkr�t d�tumhoz vagy �vsz�mhoz sem, de hangulat�ban legink�bb az 1720 �s 1750 k�z�tti �vtizedeket id�zi. Ez a kal�zok aranykor�nak utols� idõszaka; b�r hõseink nem sejtik, �j korszak kezdõdik, a kapitalizmus�, amely nem tûri, hogy b�rki is akad�lyozza az �ruk �s a tõke szabad �raml�s�t.
A st�b sokat tanult Twisttõl, a sz�n�szeknek azonban az elm�leti k�pz�sen k�v�l gyakorlati oktat�son is r�sz kellett venni�k, hogy elsaj�t�ts�k a kardforgat�s mûv�szet�t. A t�bb hetes tr�ninget a szakma nagy �regje, Robert Anderson vezetette, aki t�bb mint �tven �ve dolgozik v�v�mesterk�nt, �s m�r Errol Flynt is iskol�zta, a „The Master of Ballantrea” v�v�jeleneteiben pedig a dublõrek�nt dolgozott.
Rush-�k val�s�gos kal�ziskol�t j�rtak ki, hogy megtanulj�k, mik�nt kell b�nni a legk�l�nf�l�bb v�g� �s sz�r�fegyverekkel, szably�kkal, v�v�tõr�kkel, r�vid kardokkal. Depp �s Bloom viszonylag k�nnyû helyzetben volt: elõbbi a Don Juan DeMarco forgat�sa elõtt m�r alapos kik�pz�sen esett �t, ut�bbi nemr�g fejezte be A Gyûrûk Ura forgat�s�t, ahol ugyancsak alapos v�v�oktat�st kapott – mellesleg �pp Robert Andersont�l.

KEZDÕDIK A FORGAT�S

A forgat�s 2002. okt�ber 9-�n kezdõd�tt. Az elsõ k�t h�t st�di�ban telt, a Fekete Gy�ngy kapit�nyi f�lk�j�ben �s a korm�nyz�i palota belsõiben j�tsz�d� jeleneteket vett�k fel.
Ezut�n a Palos Verdes-i Marinelandbe helyezt�k �t a sz�khely�ket. Ez egy ismert turistal�tv�nyoss�g, csod�latos, 180 fokos panor�m�val a Csendes �ce�nra. Nincsenek ill�zi�rombol� villanyvezet�kek, vas�ti s�nek, bel�g� �p�letek – ilyen „idõtlen” l�tk�pet k�zel s t�vol k�ptelens�g tal�lni a kaliforniai tengerparton. A l�legzetel�ll�t� kil�t�st minden nagy filmst�di� igyekszik kihaszn�lni, �s Bruckheimer-csapat is itt �p�tette fel a Port Royal-i Charles Erõd�t, ahol a film elsõ r�sze j�tsz�dik.
A tr�pusi jeleneteket a filmesek eredetileg a Long Beach-i Catalina Islandon akart�k felvenni, �m hamar r��bredtek, hogy a hiteles hat�s �rdek�ben messzebb kell utazniuk. K�r�ln�ztek Ausztr�li�ban �s Thaif�ld�n is, de v�g�l be kellett l�tniuk, hogy a Karib-tengerhez egyik sem foghat�. „A v�znek, a homoknak �s p�lmaf�knak itt hasonl�thatatlan a minõs�ge, leleplezõd�tt volna a csal�s” – mondja Verbinski.
Ir�ny teh�t a Karib-tenger. H�napok teltek keres�ssel, t�bb mint h�sz k�l�nb�zõ szigetet n�ztek meg, de bele�tk�ztek az emberis�g egyik legfõbb probl�m�j�ba: a t�ln�pesed�sbe. „Ha tal�ltunk egy norm�lis szigetet, r�gt�n elõtrappolt a f�k k�z�l n�h�ny turista – folytatja Verbinski. – Olyasmi, hogy lakatlan sziget, ma m�r egyszerûen nem l�tezik.”
Logisztikai k�zpontnak v�g�l St. Vincentet v�lasztott�k, amelynek ugyan nincs feh�r homokos strandja, viszont k�zel esik n�h�ny olyan szigethez, amely alkalmasnak tûnt a forgat�sra.
2002 augusztus�ban kezdõdtek meg az �p�t�si munk�k a szigeteken, �s 2003. janu�r 18-�n futott be St. Vincent kikõtõj�be a sz�n�szekkel, a felszerel�ssel �s a st�bbal dugig megrakott haj�. St. Vincent nem igaz�n felkapott turistac�lpont, �s mire a csapat elfoglalta a v�roska �sszes szabad hotelszob�j�t �s fizetõvend�g-sz�ll�s�t, a szigetre gyakorlatilag ki lehetett volna akasztani a „Megtelt” t�bl�t.
A forgat�si helysz�nek egy 20-25 kilom�teres sugar� k�r�n bel�l sz�tsz�rva helyezkedtek el a tengeren, a haj�kat �gy nem csak filmez�sre, hanem sz�ll�t�sra is haszn�lt�k. T�bb sz�z ember utazott rajtuk naponta m�sf�l-k�t �r�t a helysz�nekre, este pedig vissza a sz�ll�sra. A legmegterhelõbb idõszak az a k�t h�t volt, amikor Wallilabut�l 12-20 kilom�terre a ny�lt tengeren filmeztek.
„Mindaz a rossz, amit a tengeri forgat�sokr�l mondanak, sz�nigaz – �ll�tja Verbinski. – Ami elromolhat, el is romlik. Ha a haj� be�ll a helyes ir�nyba, megv�ltozik a sz�l. Ha a sz�l j� ir�nyb�l f�j, a nap rossz felõl s�t. A hull�mok k�t-h�rom m�ter magasak, �gyhogy hi�ba vagyunk t�bbsz�r�sen lehorgonyozva, minden mozog, a sz�n�szek m�g�tt a d�szletek �sszevissza cs�szk�lnak. �s akkor m�g nem besz�ltem a tengeri betegs�grõl, amitõl semmif�le var�zspirula nem �v meg.”
A tengeri forgat�sok Dariusz Wolski operatõrt is megizzasztott�k. „Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt az ember tudja, merre halad a nap, �s ennek megfelelõen v�lasztja meg a forgat�si ir�nyokat, hogy folyamatoss�got adjon a felv�teleknek. A haj� viszont f�ty�l az operatõr elk�pz�seire, arra megy, amerre a sz�l f�j.”

A KAL�ZOK ING�S�GAI

A produkci�hoz, melynek �sszk�lts�ge t�bb mint 120 milli� doll�rra r�gott, sz�mos nagyszab�s� d�szlet k�sz�lt. N�h�nyr�l m�r sz�ltunk, a legl�tv�nyosabbr�l azonban m�g nem. Ez a kal�zok kincses barlangja, ahol a sok rablott dr�gas�got õrzik. A rendezõ �s a producer szabad kezet adott Brian Morris d�szlettervezõnek, aki elk�pesztõ b�v�helyet tervezett, v�zi utakkal, vizes�rokkal, szerte�gaz� barlangokkal, �s r�m�letes szikl�kkal. A d�szlet a Disney burbanki st�di�j�ban �p�lt fel, ugyanott, ahol kor�bban egy m�sik Bruckheimer-film, az Armageddon aszteroida-jeleneteit forgatt�k. Sz�z �p�tõmunk�s �t h�napig dolgozott a d�szleten; csup�n a barlang felt�lt�s�hez t�bb mint egymilli� liter vizet haszn�ltak fel.
Verbinski mindenhov� aranyat akart. „A kal�zok nem mûgyûjtõk: a p�nzre mennek” – ism�telgette a d�szlettervezõ csapat tagjainak, akik sz�z�val festett�k be aranysz�nûre a szikl�kat, �s t�bb sz�z m�ternyi gy�ngysort �s nyakl�ncot teregettek sz�t a barlangban. Egy New Orleans-i �s egy kanadai c�g gy�rtotta a filmben szereplõ �rm�ket. Ezek valamennyien az akkort�jt haszn�latos arany �s ez�stp�nzek pontos m�solatai: majdnem egymilli�t haszn�lt belõl�k a produkci�.
Kal�zfilm nem lehet meg haj�k n�lk�l. A filmben t�bb v�zi j�rmû j�tszik fontos szerepet: a vill�mgyors Interceptor, amely egy k�t�rbocos klipper; a Dauntless hadihaj�, �s a titokzatos Fekete Gy�ngy, amelyet n�h�ny �vvel kor�bban lopott el Jacktõl Barbarossa.
A producerek eredetileg �gy gondolt�k, hogy mindh�rom haj�t a produkci�nak kell meg�p�tenie, �m Seattle-ben r�bukkantak egy haj�ra, amely a Grace Harbor-i Kik�tõi Hat�s�g birtok�ban �llt, �s kis �talak�t�ssal alkalmass� lehetett tenni arra, hogy elj�tssza az Interceptor szerep�t. A Lady Washinghton egy XVIII. sz�zadi h�res haj� hiteles m�solata volt: f�rge, j�l ir�ny�that� v�zi j�rmû, �s t�k�letesen kik�pzett leg�nys�g j�rt hozz�. Olyan t�k�letes �llapotban volt, hogy az �talak�t�sok ut�n a „saj�t l�b�n” tette meg majd h�tezer kilom�teres utat Port Townsendtõl Long Beach-ig �s onnan a karibi szigetekig. A leg�nys�g tagjai – profi tenger�szek �s oktat�k, fiatalok �s idõsek, f�rfiak �s nõk vegyesen – a St. Vincentbe �rkez�s ut�n sem hagyt�k sors�ra a haj�t, hanem kal�zjelmezbe b�jtak, �s �gy vettek r�szt a forgat�son.
A Dauntlesst a Victory nevû, egykor sz�z �gy�s hadihaj� alapj�n �p�tett�k meg. A Victory sz�mtalan csat�ban jeleskedett, �s a maga idej�ben a flotta b�szkes�ge volt. Ma m�r nincs meg, a filmesek modellek alapj�n rekonstru�lt�k. 150 ember h�rom �s f�l h�napig dolgozott rajta esõben, naps�t�sben egy Long Beach-i v�zi dokkban. Maga a d�szlet egy f�lig sz�tboncolt haj�ra hasonl�t, oldala t�bb helyen hi�nyzik, hogy a kamer�val be lehessen l�tni a haj� belsej�be.
A Fekete Gy�ngy megalkot�sa ehhez k�pest gyerekj�t�k volt. A d�szlet a Long Beach Dome-ban k�sz�lt el, r�pke h�rom h�nap alatt. A ny�lt v�zi felv�telek sor�n egy vontat�haj� mozgatta, amit az ut�munk�k sor�n sz�m�t�g�pes technik�val retus�ltak ki a k�prõl.

HA A HOLDF�NY �JJEL R�S�T…

A Karib-tenger kal�zainak mûfaji �jdons�ga, hogy a kal�zt�m�t term�szetf�l�tti elemekkel keveri. Barbarossa �s kal�zai az �tok hat�s�ra a holdf�nyben vil�g�t� csontv�zakk� alakulnak �t: ezt a megh�kkentõ hat�st, amely egyszerre hat f�lelmetesen �s mulats�gosan a v�sznon, vizu�lis effektusokkal, �s a sz�m�t�g�pes anim�ci� alkalmaz�s�val �rt�k el az alkot�k.
A vil�g�t� csontv�zak �letre kelt�s�nek feladat�t az Industrial Light & Magic kapta. A tervezõk elõsz�r f�nyk�pfelv�teleket k�sz�tettek a jelmezbe b�jtatott, kisminkelt sz�n�szekrõl, majd k�l�n-k�l�n megrajzolt�k mindegyik�k csontv�z-v�ltozat�t. Amikor a rendezõ el�gedett volt a karakterrajzokkal, a csapat szkennel�ssel elk�sz�tette a mûv�szek h�romdimenzi�s sz�m�t�g�pes portr�j�t. K�l�n k�p k�sz�lt a test�krõl, �s k�l�n a fej�krõl, tov�bb� sz�letett egy rendk�v�l r�szletes �s anat�miailag is pontos sz�m�t�g�pes csontv�zmodell is. Ezt a modellt illesztett�k �ssze az egyes szem�lyek h�romdimenzi�s k�p�vel. A tervezõk v�g�l sz�r�tott pulykah�s-darabok beszkennelt k�p�t r�tegezt�k r� a csontv�zakra, hogy a csontra r�szikkadt h�s �rzet�t kelts�k, �s hajjal, szak�llal, k�l�nf�le jelmezekkel l�tt�k el a sz�z sz�zal�kig sz�m�t�g�ppel gener�lt figur�kat.
Technikai szempontb�l Verbinski�k sz�m�ra a legkem�nyebb di�t azoknak az akci�jeleneteknek a felv�tele jelentette, amelyekben a csontv�zak h�s-v�r emberekkel tusakodnak. „A katon�kat j�tsz� sz�n�szek a semmivel harcoltak, ami m�r �nmag�ban el�g k�l�n�s l�tv�nyt keltett – mes�li a rendezõ. – R�ad�sul sok k�zeli k�zikamer�s felv�telt alkalmaztunk, ami a gyakorlatban �gy n�zett ki, hogy a kamera r�szegezõd�tt a levegõ egy pontj�ra, ahol a k�pzeletbeli csontv�z �llt, felolvastuk a csontv�z sz�veg�t, azt�n a kamera �tsvenkelt a k�vetkezõ nem l�tezõ csontv�zra, �s �gy tov�bb. Rengeteg vitatkoztunk rajta, hogy mire �ll�tsuk az �less�get, �s m�s gondjaink is voltak, de v�g�l az Industrial Light & Magic mindent rendbetett.”

HARC A KIK�TÕBEN

A v�zi csat�k z�m�t 2002 november�ben, a Los Angeles-i kik�tõben vett�k fel. A felv�telek iszonyatos megterhel�st r�ttak a sz�n�szekre: Johnny Depp �s Keira Knightley p�ld�ul majdnem h�rom teljes forgat�si napot t�lt�tt mindenf�le v�dõh�l� �s biztos�t�k�t�l n�lk�l egy keskeny pall�n, amely a Fekete Gy�ngy fed�lzet�nek sz�l�rõl ny�lt ki a h�borg� habok f�l�.
„Amikor elj�tt a leugr�s pillanata, a rendezõ felaj�nlotta, hogy a dublõr�m megcsin�lja helyettem, mire hetyk�n azt feleltem, hogy ha m�r ennyit �csorogtam itt, csak nem k�pzeli, hogy a cs�csponton �tadom a helyemet m�snak?” – eml�kszik Knightley.
A tengeri f�rdõ persze alaposan megt�p�zta Keira toalettj�t, �s nem tett j�t Depp gondosan dekor�lt rasta f�rtjeinek sem. Ezt a hajviseletet egy�bk�nt Depp tal�lta ki a figura sz�m�ra, �s õ maga dolgozta ki Sparrow kapit�ny teljes jelmez�t �s eg�sz megjelen�s�t. Alaposs�ga nem ismert hat�rokat: a forgat�s megkezd�se elõtt p�ld�ul h�rom fog�ra aranykoron�t tetetett (14, 18, illetve 22 kar�tos aranyb�l), egy negyediket pedig platin�val koron�ztatta meg. „T�bbet akartam, de Jerry Bruckheimer nem engedte” – mes�li nevetve Depp.
A kell�kek �sszev�logat�sakor Verbinski�k maxim�lis korhûs�gre t�rekedtek. Depp filmb�li kardja igazi r�gis�g, valamikor XVIII. sz�zad k�zep�n k�sz�lt. De m�g sz�mos m�s eredeti kard szerepel a filmben, ezeket Londonban v�s�rolt�k �ssze egy kisebb vagyon�rt. Londonban k�sz�ltek a par�k�k is: csaknem n�gysz�zat haszn�ltak belõl�k a produkci�ban, �s a fontosabb szereplõk k�z�l Orlando Bloom az egyetlen, aki meg�szta a visel�s�ket. De nem j�rt j�l, mert õ viszont hajmeghosszabb�t�kat kapott, amelyek r�gz�t�se alkalmank�nt �t-hat �r�t vett ig�nybe.